Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör, SMIKK, Lugano, 1976. febr.-: Svájci Magyar Iroda néven alakult, azzal a céllal, hogy ápolja a magyar nyelvet és magyar ismereteket terjesszen, népszerűsítse az emigráns m. irod-at és előmozdítsa a m-svájci kulturális kapcsolatokat. Mindezt a Svájcban élt →Kerényi Károly klasszika-filológus és vallástörténész nézetei szellemében óhajtotta megvalósítani, aki a Ny-ra került értelmiségi fiatalokat gyakran figyelmeztette kulturális feladataikra. Özvegye, Kerényi (Lukács) Magda (1914-2004) írónő gyakori vendége volt évi konferenciáinak. Az 1977. X. végére meghirdetett első tanulmányi napokat Kerényi életművének fölidézésére rendezték meg. A ~ kezdeményező alapítói: a Zürichben élő Bozsoki János (1918-), B. Szabó Péter (1946-) és Magyari Sándor (1939-). - Az első közgyűlést 1976. XII: tartották, a hivatalos bejegyzés 1978. IV: történt. Elnöke a Luganóban élő Saáry Éva (1929-) író és festő, főtitkára Bozsoki János, egy év után B. Szabó Péter. Emblémája Török Pál festő alkotása; közreműködésével a ~ tevékenysége képzőműv. bemutatóval bővült, amit 1981-: nevében is jelölt. Az évenkénti tanulmányi napokat mindig Luganóban, Török Pál bekapcsolódása után képzőműv. kiállítással összekötve rendezték. Sikeresek voltak a ~ rendezte egyéb kiállítások is. - A tanulmányi napok témái közül kiemelkedtek a Kerényi Károly és a humanizmus s a Magyar mérleg c. 3 egymást követő konf., amelyekben a hazai, az elszakított és a Ny-i (kivándorolt/menekült) m. művelődéstört. gondjait vitatták meg; a 3 részből álló Gesta Hungarorum sorozat, amelyben a m. tört. 3 korszakát tekintették át az 1956-os m. forr. és szabharc 30. évford-ján, 1986. X: annak fölidézése és azt követő szellemi élet áttekintése történt; 1987. X: a magyarság európai jövője volt a téma. - A tanulmányi napokat mindig X. végén rendezték, sohasem maradt el az 56-os forr-ra történő emlékezés, közösen a Ticinói M. Egyes-tel. A hazai pártállam megszűnte után már a hazában 1990: Szegeden, 1991: Egerben rendezték az őszi konf-kat. - A résztvevők száma 100-150 fő, nagyrészt svájci magyarok. A tanulm. napok 15 esztendeje alatt 92 előadó szerepelt, közülük 57 Ny-Eu-ban, 12 a tengeren túl, 23 Mo-on lakott. A leggyakoribb előadó 6x: Csernohorszky Vilmos (1929-); 5x: Hanák Tibor (1929-99), 4x: Bogyay Tamás (1909-94), Czettler Antal (1925-), Dénes Tibor (1907-83), Ferdinandy Mihály (1912-93), Gosztonyi Péter (1931-99); 3x: Borbándi Gyula (1919-), Juhász László (1933-), Kabdebó Tamás (1934-), Kocsis Gábor (1932-), Lisztóczky László (1941-); 2x: Bárki Éva Mária, Csíky Ágnes Mária (1918-), Horváth Tamás (1931-), Illyés Elemér (1919-89), Kende Péter (1927-), Péter László (1929-), Pomogáts Béla (1934-), Sánta-Pintér Gyula (1921-), Sárközi Mátyás (1937-) és Szamosi József (1912-). - A ~ kb. 20, nagyrészt tört. tárgyú kv-et jelentetett meg. Zürichben Irodalmi Napokat, más svájci városokban előadóesteket rendeztek. - Lapja: Értesítő (Szerk. B. Szabó Péter). Bo.Gy.

Saáry Éva: A luganoi tanulmányi napok 15 éve 1977-1991. Lugano, 1992. - Nagy 2000:899.